Mivel se utazásról se vendégről nem tudok beszámolni, mesélnék kicsit az iskoláról. Már a negyedév is elmúlt, közben amúgy októberben is még adtam le órákat, amit természetesen itt sem lehet, de a tanár a to helyi verziójával le tudja dealelni. Szóval milyen óráim is vannak most. Végül.
A hetem kedden délután 14:15-kor kezdődik, és csütörtök este 19:45-ig tart. A kedd hajnali órám észt, ebből még van egy csütörtökön is. Ez a legrosszabb órám. A tanár amúgy kedves, meg néha van egy-két jó poénja is, de amit pedagógiailag művel azt mutogatni kéne. Középkorú néni. Általában ugyanolyan feladatok egész sorát oldjuk meg, a tipikus házi feladat gyakorlatokat órákon át csináljuk ott helyben, ahol ugyanazt az igét kell pl. ragozni 20 soron át. Aztán persze mindezt föl is olvassuk, ami végtelenül unalmas. Ráadásul mindig amikor a mi válaszainkat hallgatjuk meg, akkor sorban megyünk, szóval általában a hátsó bal sarokból elindulunk, és mindenki egy választ mond. Szóval előre tudja az ember, hogy még 15 mondatig semmit nem fog csinálni. Még szerencse, hogy az észt mobilomon van ingyen net, és lehet fb-ozni… A csoport amúgy jófej legalább, és van egy magyar lány, Beatrix, akivel elvagyunk, ha éppen már haldoklunk az unalomtól. Több példát nem is akarok sorolni a szörnyűségekre, amiket a tanár művel, nehogy véletlen valamelyik nyelvpedagógus rokonom elájuljon a képernyő előtt.
Kedden még egy órám van, Oroszország ma, gyakorlatilag tematikus nyelvóra, orosz. B2-C1, és amúgy nagyon szeretem, a tanár aranyos, középkorú néni. Általában egy gépteremben vagyunk, és csomó interaktív menő dolog van, hogy nézzünk meg videót meg keressünk ezt meg azt a neten, amik nagyon hasznos skillek tényleg, viszont ennek is hátránya, hogy ugye végig a 90 percben ott van előttem a képernyő. És bevallom, általában meg van nyitva a 9gag, meg a fb, meg index stb. A csoport amúgy jó, sok grúz, meg lengyelek meg ez-az, néhányaknak nagyon furi akcentusuk van. És amúgy szerénytelenség nélkül állítom, hogy régen voltam olyan nyelvórán, ahol én kifejezetten a rosszabbak közt voltam, oroszból mindig a legjobbak közt voltam, és ez néha frusztrál. De az órát szeretem, és tanulok is valamit, nem mint az észten.
Szerdán hajnali 8:30-kor kezdődik a napom, Finnugor nyelvészet órával. Valami hosszabb a hivatalos neve, de mindegy is. A tanár egy hamburgi professzor, aki tud magyarul. Nem tudom mennyire, mert mindig angolul beszélünk, és mivel nyelvész, nyilván tud vagy 100 olyan magyar szót, amit én sosem hallottam, és elméletben tökéletes lehet magyarból. A csoportban egy német csaj van, 5-6 észt, egy amerikai észt meg asszem egy finn még. Szeptemberben a tanár tartott órákat, néha nagyon parán durva nyelvészkedés volt, amikor egy nemrég kihalt szamojéd nyelv (kamassz) mondatszerkesztésére hogyan hatottak a szibériai török nyelvek, hát akkor azért egyrészt nagyra nyílt a szemem, másrészt nem egészen tudom, hogy miért lesz ettől nekem jobb, ha ezt tudom, de mivel nem lesz visszakérdezve semmilyen módon, most azt is mondhatom, hogy ilyet is láttam. Októberben a tanár elutazott, szóval konkrétan 4 hétig nem volt óra, most, hogy visszajött, pedig mi tartunk prezentációkat. Cím alapján választottunk esszét, megint nem a magamhoz legközelebb esőt választottam, de sebaj. 2 esszéből tartottam, az egyik a számi (politikailag korrekt megnevezése a lappoknak) helynév szubsztrátumok Észak-Oroszországban, illetve számi helynevek Finnországban :D. Nem mondom, hogy életem legizgalmasabb 50 oldala volt, amikor oldalakon keresztül arról volt szó, hogy a proto-számi szó a nyírfára az ez meg az, míg a mai finnben nemtudommi, ezért a random finn tavacska neve biztosan lapp eredetű. De ismét, örülök, hogy tágul a látóköröm egy kicsit. Amúgy én imádom a nyelvtörit, ami eddig otthon eltén volt nyelvészetis tárgyam, általában nagyon szerettem, de ez a téma azért nem áll hozzám túl közel. Elvileg erről kéne írni egy esszét január végéig, de fölajánlotta a tanár, hogy lehet más témát választani, úgyhogy lehet, hogy végül valami magyaros (esetleg magyar nyelvű) esszéből fogok írni valamicskét.
Szerdán 10:00-től van 4 óra szünetem, ami általában úgy szokott elmenni haszontalanul, ahogy van. Kettőtől pedig a bevezetés az észt kultúra című „órám” van. Ez azt jelenti, hogy észt filmeket nézünk, elmegyünk pár múzeumba, mindezt 3 kreditért. Amúgy már láttam néhány nagyon jó filmet. És ennyi a szerdám. A tavalyi reggeltől estig egyetemen görnyedéshez képest igazán laza itt az élet, na.
Csütörtök a hosszú napom. Reggel 10:15-től Orosz külpolitika. Ez az egyetlen előadásom, elvileg 60-an járunk ide, kb. 2/3 cserediák, 1/3 észt. Az óra angolul van. Minden hétre kell olvasni valami esszét, de mivel előadás, föl sem tűnik a tanárnak- aki amúgy nagyon jó fej orosz pali-, ha nem vagyunk képben. Ez az óra nagyon jó lehetne, de… De sajnos teljesen túlképzett vagyok hozzá. Ez egy mesterszakos óra lenne, és elején a tanár elmondta, hogy nagyon gondoljuk meg, ha Ba-sak vagyunk, mert húú meg haaa, de én nem is értem. Olyan ostobaságokat szoktak néha kérdezni az emberek, hogy a tanárnak igaza van, hogy azt magyarázza, amit, csak azok, akik mondjuk politikatudománnyal találkoztunk már életünkben szét unják magunkat. Amikor sokakban őszintén fölmerül a kérdés, hogy miért hivatkozik folyton egy ilyen külpolitikai irányelvekről szóló cucc az ENSZ BT-re, akkor azért én is meg tudok lepődni. Aztán amikor a nyugatosok-szlavofilek cuccost vesszük elő, akkor szintén nem sok újdonság van. Általában laptoppal járok, részben azért, hogy nézegethessem közben saját gépen a diákat és a szövegeket, amiket földolgozunk. Persze csütörtök reggel a napi hírolvasás is be szokott figyelni, amikor a tanárnak el kell magyaráznia számomra félelmetesen egyértelmű összefüggéseket. Volt egy negyedéves házi dolgozat, rossz lett, meg lesz majd egy vizsga decemberben.
Déltől jön a társadalomtudományok filozófiája óra, amit meg egy japán tanár tart. Én vagyok az egyedüli külföldi a 7-8 észt mellett. Itt hétről-hétre valami esszét olvasunk, egy ember prezentál, általában van idő beszélgetésre-vitára is. Szoktam élvezni. A laptopomat itt 85%-ban tényleg arra használom, hogy a szöveget nézzem, amit elemzünk :D. Már prezentáltam belőle, az jó is volt, még kell majd egy esszét is írnom. Utána megint a drága észt órám, délután 4-ig. Aztán 2 óra lyuk, ami általában pont annyira elég, hogy bolt, kaja, haza, megfőz, eszik, kávé, kapkodva elmosogat, uzsgyi vissza az orosz órára. Ez az óra este 18:15-től van 19:45-ig, ami valljuk be nem a legideálisabb idő. A hivatalos neve az órának nem is tudom mi, ugyanaz a tanár, mint az Oroszország ma órán, valami beszéd- és íráskészség fejlesztés oroszul B2-C1, vagy valami ilyesmi. Viszont nem gyűlt össze elég ember, 5-en vagyunk asszem, ezért a tanár átalakította az órát, és gyakorlatilag az szokott lenni, hogy egyik órán filmezünk, másik órán beszélünk a filmről, eddig kellett egy nagyobb fogalmazás, majd kell egyet még prezentálni is. Szeretem, csak tényleg, van alkalmasabb időpont is filmelemzésre, mint csütörtök este fél 8. De ekkor vége is a hétnek, és kezdődik a 4 napos hétvégém. J
Összességében tehát elmondható, hogy a tanáraim vagy nem is észtek vagy rosszak, amelyik órán nem filmeket nézegetünk, akkor facebookozom, és soha még nem aludtam ennyit egyetemi karrierem alatt, mint itt.
(Amúgy elbagatellizálom, mert azért nagyon sokat számít, hogy angolul meg oroszul kell minden csinálni, írni, olvasni, és ebben messzemenően fejlődök is, és jó dolog a látóköröm tágítása, szóval HASZNOSAK az itteni tanulmányaim.)